Amikor egy nyári tábort előkészítünk, az első mozgatórugó – természetesen a történet mellett -, hogy milyen plusz tevékenységekkel, helyszínekkel, programokkal lehet életszerűvé varázsolni a szöveget. Fiala Borcsa: Bűntény a Dunán című könyve sok-sok lehetőséget tartogatott a számunkra. Ezek közül mutatunk be néhányat részletesen blogsorozatunkban. Az első részben a különböző – leginkább hétköznapi – szövegtípusokról lesz szó.
1. Dobozba zárt szövegek
Gondoltunk egy merészet, s a könyv első részét átalakítottuk. Hagytuk a könyvbéli folyószöveget, s ha már úgyis nyomozásról lesz szó a történet során, akkor lássuk, mit kezdenek a gyerekek egy doboznyi, a való élethez, a hétköznapokhoz köthető szövegtípussal, melyek alapját egy az egyben Fiala Borcsa regénye adta. Miután mindegyik csapat sikeresen megtalálta a Duna-parton elhagyott cipősdobozt – melyek természetesen a történethez köthető helyszíneken veszítődtek el, pl. egy csónakban – a következőket találták benne.
- Újságcikket, melyet a XIII. kerületi Hírnök mintájára készítettünk és egy motorbalesetről számolt be az újságíró.
- Egy cukrászdai számlát.
- A Három Éhes Bakfis étterem étlapját.
- Egy ingóságról szóló adásvételi szerződést.
- Egy esküvői fényképet – dátummal, rövid üzenettel ellátva.
- Egy sejtelmes, könnyáztatta levelet. (Ez a történet folytatásában is fontos szerepet játszott, a nyomozás után ezen a szálon haladt a történet. Rá kellett jönniük, ki írhatta és kinek.)
- Egy gasztronómiával kapcsolatos cikket.
- Kedvezménykupon-mintákat – dátummal és helyszíni megnevezéssel.
- Egy oklevelet.
- Egy esküvői meghívót.
- Egy újszülött baba karszalagját.
- Egy gyermek születéséhez gratuláló képeslapot.
- Egy névjegykártyán hagyott üzenetet
Akárhogyan is nézzük, ez a nyomozási feladat minimum 10 különböző szövegtípus értelmezését jelentette. Ezekből kellett a gyerekeknek összerakniuk a Bona család élettörténetét. A leírt mondatokon túl igen figyelmesnek kellett lenniük, egy-egy dátum óriási segítséget jelentett.
Tapasztalat
A gyerekek igen nagy lelkesedéssel vágtak bele a nyomozásba, bár nyilvánvalóan kellett segíteni, terelgetni őket, hiszen nem mindegyik szövegtípussal találkoztak a valóságban, nem is kellett még nekik. Az értelmezésen túl jegyzetet is készítettek, ebben is elkélt a közös ötletelés. Viszont hamar belerázódtak a feladatba, s örömteli volt azt látni, ahogy együttműködtek, meghallgatták egymást, s ahogyan elkezdtek a család mélyebb történetén is agyalni, a tényeken túl igyekeztek az érzelmi mozgatórugókat is felkutatni. (Ez viszont már a szöveg/történet mögötti értelem felkutatása, mondhatnánk a sorok közti olvasat.)
2. Blog
Történetünk kamasz hőse, Bona Peti egy blogjában mesél az álmairól és a számára oly fontos Kecskés-szigetről. Persze a könyvhöz „nem jár” ilyen jellegű kiegészítés, de mi megcsináltuk Peti blogját, egyrészt azért, hogy lássuk, mit kezdenek a digitális szöveggel a fiataljaink, másrészt pedig azért is, mert ennek a csapatnak az egyik projektfeladata a blogírás lesz, de erről majd egy másik posztban számolunk be.
A történet szempontjából központi elem, miket álmodik a mi Petink, s mit jelent mindaz, amit az éjszakai forgolódás közben lelki szemeivel lát. Ekkor még segítséget nem adtunk a gyerekeknek ahhoz, hogy összekapcsolják az álmokat és a valóságot, a posztokból kellett rájönniük, hogy Peti álmában olyan események jelennek meg, amik meg fognak vele történni. Persze minden szimbolikusan jelenik meg a fejében, hogy mégiscsak legyen némi kihívás az olvasás során.
Tapasztalat
Mi is a legfőbb kihívás egy blog olvasásában? Egyrészt maga a látvány, hiszen a legtöbben telefonon olvastak, így pedig sokkal nehezebb tájékozódni az online felületeken. Aztán az ilyen szövegtípusoknál figyelni kellene a bejegyzések datálását is. Mivel a gyerekek mindegyike szinte most találkozott először ezzel a műfajjal, így úgy készítettük el az oldalt, hogy nem volt gond, ha nem a dátumoknak megfelelő sorrendben olvastak. Viszont mivel néhány szöveg egymásra épült, rájöttek arra, hogyan kellett volna olvasniuk, tehát tapasztalati úton tanultak – legalábbis reméljük.
Harmadrészt hisszük, hogy az online olvasás más olvasási stratégiát is kíván, hiszen a szemmozgás egy idő után felgyorsul, csapongó lesz, ezáltal az elmélyült olvasás is sérülhet. Ugyanakkor motiváló hatása is lehet annak, hogy a kütyü a gyerek kezében van.
A bejegyzéseket is sikerült mindenkinek megfelelően értelmeznie, a logikai kapcsolódás az álom, valamint a valóság között nem volt olyan bonyolult. És legalább megnőtt Bona Peti blogjának nézőszáma, valamint a kommentszekció is életre kelt.
3. Menetrendek
Mi lehet a jó abban, ha a MÁV járatai késnek, és egy tucat fiatal várja, hogy végre útnak induljanak az ottalvós erdei kirándulásra? Például az, hogy észrevétlenül több hétköznapi szövegtípussal találkoznak a gyerkőcök, melyeket muszáj értelmezniük a továbbhaladás érdekében, ráadásul öröm az ürömben, hogy mindezekre idejük is volt a várakozás során. Olvastunk vasúti menetrendet, Vácott volánbuszosat is, valamint értelmeztük a pályaudvar kiírásait, sőt, a buszon megjelenő megállóhelyek digitális táblájának feliratait is igénybe kellett vennünk.
Összegzés
Igazából mindig azt szeretnénk bebizonyítani, hogy az olvasás mennyire tág fogalom. Nem csupán azt tekinthetjük annak, ha kezünkben egy regénnyel belemélyedünk egy történetbe. Ahhoz, hogy az olvasás TERMÉSZETESSÉ váljon, szükség van a hétköznapi szövegekre, a sztereotípiák (lásd az előző mondatot) ledöntésére. Mi ebben hiszünk, és ez a tábor ilyen szempontból is megerősítést jelentett a számunkra. A gyerekek (sokat) olvastak akkor is, amikor a könyv elő sem került. Több mint egy tucat szövegfajtát értelmeztek – remélhetőleg szinte észrevétlenül, kalandként tekintve minden egyes írásra.