2. tábori nap – augusztus 6. (kedd)

Mit nevezünk olvasásnak? 

Véleményünk szerint a szépirodalmi szöveg mellett a térkép olvasása, a sütés folyamatának megértése (recept), valamint a menetrend jelölésének dekódolása is olvasásnak számít. Ezekkel mind foglalkoztunk a mai napon. Természetesen(,) észrevétlenül.     

Hogyan jelentek meg ezek a nap folyamán? 

A Mecsextrém Parkban a térkép segítette a gyerekek tájékozódását: eljutni a bobpályára, megtalálni a kötélpályát az erdő szélén. 

Ahhoz, hogy az esti kalács elkészüljön, segítségül kellett hívni az internetet. A lehetőségeink mostohábbak voltak, mint otthon, így először is, ki kellett választanunk a megfelelő receptet, majd az ott leírtaknak megfelelően elkészíteni a kelt tésztát. 

Bár manapság az internet segítségével tervezzük meg az utazásunkat, olykor rá vagyunk szorulva a buszmegállóban lévő menetrend értelmezésére is. A tét pedig nem kisebb: bejutunk-e a városba? 

Amikor már élni kezd a történet

Az irodalmi szövegek hatására mély beszélgetések indultak el. Szó esett az iskolai abúzusról; a félelemről; ahogyan arról is, hogy valóban fel tudjuk-e mérni a döntéseink következményét.  Azaz megtaláltuk magunkat a sorok között. Hogy miért fontos ez? Mármint a szövegek kapcsán kialakuló mély beszélgetések? Mert véleményünk szerint ezek a mérföldköves lépések az értő, kritikus olvasás felé az érzelmi intelligencia fejlesztésében. Olvasni, megérteni, átérezni, saját életünkre alkalmazni.

Napi menetrend

  • Vidám ébresztés, majd reggeli (Ezt még mi, felnőttek készítettük el)
  • Frissítő közös séta (Saját „fejlesztésű” olimpiai számok bemutatása a farönkökön)
  • Olvasás – elmélyülés – beszélgetés (Ez volt számunkra a nap egyik fénypontja)
  • Ebédkészítés (paprikás krumpli) (Hagymapucolás, amikor sírva nevettünk magunkon, egymáson)
  • Mecsextrém Park (Felelősséggel egymásért, mi a pálya széléről figyeltünk ámulattal – újabb fénypont)
  • Kalácssütés vacsorára (Gyufa és tepsi nélkül, de a kalács hatfonásban sült)
  • Olimpia (Mi számít kudarcnak? Hárítás vagy szembesülés? Az etikus szurkolás, azaz ne fújolj!)
  • Hagytak minket aludni (Suttogtunk, hogy ők kacaghassanak) 

A vörös sátor

Ha valaki meg akar érteni egy nőt, először is az anyjáról kérdezze.”

Dína bibliai történetét ismerjük, de most először ő maga mesél. Négy anyja nevelte, akiktől más-más adottságokat és félelmeket örökölt. A vörös sátorban – ahol a férfiak számára tilos volt a belépés – összegyűltek a nők, hogy megosszák egymással titkaikat: az asszonyi tudást születésről és halálról, szerelemről és fájdalomról.

Egy időtlen történet anyákról és lányaikról, amely 28 országban, több mint 3 millió példányban kelt el.

Szeretnél csatlakozni a közösséghez?