Sztereotípiadöngetés
Rengeteg előítélet kapcsolódik az olvasáshoz. Sőt, úgy látjuk, már az olvasás kifejezéshez is rengeteg negatív érzés kapcsolódik. Összegyűjtöttünk ezekből néhányat, s igyekszünk megcáfolni azokat.
„Leginkább a magányos emberek olvasnak„
Amikor elkezdünk közösen hangos olvasni egy könyvet, szinte azonnal közösségi „tudássá” válik a történet, mert rögtön mindenki hozzákapcsol valamit a saját gondolataiból, tapasztalataiból. Így a történetnek máris ezer árnyalata lesz, sokkal több és mélyebb, mintha valaki csak a egyedül olvasna. Később aztán a belsős poénok is megjelennek, így érzelmileg is tovább mélyülünk az eseményekben.
(Így született a „Mondd ki!”, ami szállóige a csapatunkban.)
„Aki olvas, az fél tapasztalni”
Az olvasáshoz nemcsak a magányosságot szeretik társítani, hanem a tétlenséget is. Valahogy úgy gondolhatják sokan, hogy a világtól elbújva az élettől elzárkózva élik mindennapjaikat a sokat olvasó emberek. Mi pedig azt tapasztaljuk, hogy a történetek cselekvésre ösztönöznek. Egy-egy könyv hatására barangoltuk be a Gellért fürdő mélyét, vagy pont a Gellért-hegy rejtett zugait, vagy kaptunk kedvet a kéktúra egy szakaszához.
„Olvasni unalmas, egyhangú, otthoni tevékenység„
Ezzel szemben mi bárhol tudunk közösen, hangosan olvasni. A tavalyi táborunkkal összesen hét különböző helyszínen olvastunk: játszótéren, a Gellért-hegyen, Szeged főterén, vonaton, a Napalatti Közösségi térben, a szegedi Boszorkányszigeten. Az idei táborok helyszíneiről nem is beszélve.
Olvasni bárhol lehet, még séta közben is!
Olvasótábor olvasás nélkül
Mivel a mecseki túra utolsó helyszínén végigolvastuk a könyvet, péntekre nem maradt közös olvasnivaló. Ám közös kaland annál több maradt az utolsó napra is.
Talákozhattunk Baronek Jenővel, aki a magyar túrázók meghatározó alakja. Óriási szenvedéllyel mesélt nekünk a Mecsekről.
Végre elkészültek a közös táboros pólók, amire sokan egy Móra Ferenc idézetet választottak. Meghatottan olvastuk a sorokat.
„Mindenkinek ád a sors fiatal korában olyan kalandot, amire még öregen is szívdobogva gondol vissza.” (Móra Ferenc)
Napi menetrend:
- Vidám reggeli ébresztő (utolsó tábori ébresztő, a reggelit ma is mi, felnőttek készítettük)
- Találkozás Baronek Jenővel
- Közös alkotás (elkészültek a tábori pólók)
- Búcsú Pécstől,
- #kéknyár dedikált példányát “elhagytuk” (a pályaudvaron, a vándorkönyvünk útnak “indult”)
- Hazautazás (már csendesebben, szunyókálósan)