Az elmúlt évek tapasztalataiból összegyűjtöttünk számodra minden olyan kérdést, felvetülő problémát, tanácsot, melyek segítségedre lehetnek, ha gyermekedet az olvasás szeretete felé szeretnéd terelni.
Számunkra olvasás minden, amit valamilyen értelmezés követ, legyen szó egy menetrendről, receptről, képregényről vagy regényről. Sőt, akár szöveg nélküli képkönyvről.
De mit értünk értelmezés alatt? Azt a tevékenységet, ami során a vizuális jelek (nem csak betűk) önmagukon túlmutatnak, az olvasótól aktivitást igényelnek, azaz gondolkodnia, éreznie kell; nem passzív befogadó.
Általánosságban elfogadott nézet, hogy először is megfelelő olvasástechnikára van szükség, hogy ne a szavak kibetűzése vigye el az energiát, hanem maga az értelmezés. Ha ez nincs meg, akkor sincs minden veszve: fontos a türelem, valamint nem szabad megfeledkeznünk a hallott szöveg értésének fontosságáról (lásd lejjebb).
Elmélyülés – összetett, a megfelelő szándéknál kezdődik, az optimális helynél folytatódik. És csak ez után következik a szöveg – és még ilyenkor is elviheti külső körülmény a fókuszt. Azt is feladatunknak tartjuk, hogy a gyerekekben tudatosítsuk a fenti feltételek fontosságát, azaz törekedjenek azok megteremtésére a hétköznapokban is.
Mindenhogy és bárhogy! Gyerekek esetében hiszünk a közös hangos olvasás teremtő erejében, mert így válik élővé a szöveg. Belehelyezkedünk egy-egy szereplő bőrébe, jókat vitatkozunk egy-egy helyzeten, egymás szavába vágva próbáljuk kitalálni a folytatást. A történet a részünkké válik. És szép lassan kialakul egy-egy társaság közös nyelve, kialakul a valahová tartozás öröme is.
Arról már nem is beszélve, hogy mindeközben a gyerekek a mögöttes tartalmon túl észrevétlenül tanulják meg a központozás szerepét is.
A felnőtt olvasókörben havonta csupán egy-egy novellát olvasunk közösen, hangosan, a havi regénnyel mindenki egyénileg foglalkozik. Aztán amikor találkozunk, jönnek a felcetizett könyvek, és a történetek teljesen új megvilágításba kerülnek az által, hogy beszélgetünk róluk, véleményeket ütköztetünk. Nem egy alkotással kapcsolatban előfordult, hogy igazán a nagy beszélgetések, elemzések végére szerettük meg.
Bármi jöhet! A hallott szöveg értése is szövegértés. Gondoljunk csak bele, hány tanórán passzív befogadó egy gyerek, mikor csak a hallás általi megértésre támaszkodhat. Szóval lépjünk is túl azon, kell-e ezt fejleszteni. És gondoljunk azokra a gyerekekre, akiknek az olvasástechnikája nem elég fejlett! Számukra biztonságos lehet a hallgatás öröme.
És mindezeken túlmutatva ha az olvasás megszerettetése, az elmélyülés megteremtése a célunk, engedhetjük-e egy fárasztó nap után, hogy aktív hallgatók legyenek a gyerkőcök? Naná! A belső képalkotás ilyenkor is megvalósul. De mi van akkor, ha valaki nem figyel eléggé? Semmi! Kell annál nagyobb bizalom, minthogy egy gyermek elalszik, miközben felolvasunk neki? Olvasóköreinkben nem ritka jelenség ez sem. Köszönjük a bizalmat!
Amíg igénye van rá. Vekerdy Tamás gyermekei már a felnőttkor küszöbén jártak, amikor a neves pszichológus még bőszen felolvasott nekik.
Mennyiség vs. minőség – “slow reading” mozgalom.
Ebben a felgyorsult világban az élet bármely területén roppant nehéz lelassulni, megélni a pillanatot. Az olvasással ugyanez a helyzet. Meg kell tanítani a gyermekeket az elmélyült olvasásra, hogy ne csak annyi maradjon meg számukra egy-egy történet befejeztével, mint Woody Allennek a Háború és békéről: Oroszországról szól. (A neves színész egy gyorsolvasási tanfolyam elvégzése után nyilatkozott így.)
Ha az olvasással kapcsolatban a célunk nem csupán annyi, hogy jelest kapjon a gyermek egy olvasónaplóra, akkor szüksége van olyan olvasási praktikákra, melyek révén megtalálhatja önmagát egy szövegben, gondolkodni, érezni kezd az olvasottakkal kapcsolatban. Mi arra törekszünk, hogy az olvasás élvezetet okozzon, mert ez „…segít élni, életben maradni, növeli az empátiát, a másik ember és a világ megértését.” (Vekerdy Tamás)
Slow Reading (Lassú Olvasás) – célja a szöveg mélyebb megértése, az elmélyülés és a kikapcsolódás
Olyan kérdésed van, amire nem találtál választ? Írj nekünk bátran az alábbi űrlapon és szívesen segítünk!
Ha valaki meg akar érteni egy nőt, először is az anyjáról kérdezze.”
Dína bibliai történetét ismerjük, de most először ő maga mesél. Négy anyja nevelte, akiktől más-más adottságokat és félelmeket örökölt. A vörös sátorban – ahol a férfiak számára tilos volt a belépés – összegyűltek a nők, hogy megosszák egymással titkaikat: az asszonyi tudást születésről és halálról, szerelemről és fájdalomról.
Egy időtlen történet anyákról és lányaikról, amely 28 országban, több mint 3 millió példányban kelt el.
